2009-02-20 14:59:01
Királyváros a csalitosra
Óriási idegenforgalmi beruházásra készül egy
befektetőcsop
Kings City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd
forintos beruházásra készül Sukorón egy befektetõcsoport, amelynek
nemcsak jó szimata van, hanem alighanem jó kapcsolatai is. Bár a
konkrétumok még nem ismertek, a Velencei-tó partjára álmodott
grandiózus terveknek máris számos bírálója akadt.
Cseri Péter | Népszabadság | 2009. február 11.
Március végén áll a nyilvánosság elé a részletekkel az az amerikai,
izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport,
amely 2011-re Kings City (Királyok városa) néven egy gigantikus
idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi
partján. A kiszivárgott hírek szerint a beruházás összértéke
meghaladja a másfél milliárd eurót, a hetvenhektáros területen
szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya,
kaszinó, továbbá egy szórakoztató-központ is helyet kapna.
A Királyok városa fantázianév arra utal, hogy a különböző
létesítmények tematikailag kapcsolódnának a magyar történelem egyes
állomásaihoz: így többek között lenne nomád étterem, Mátyás király
korabeli reneszánsz hotel és étterem, valamint dualizmus kori
császári és királyi szálloda is épülne.
A részletekről egyelőre keveset tudni, a befektetőcsoport hazai
képviselője megkeresésünkre közölte, csak akkor nyilatkoznak a
beruházásról, ha elkészültek a konkrét tervekkel. Az tény, hogy
gőzerővel folyik a program előkészítése, a fejlesztésre kiszemelt
terület már a befektetők - pontosabban Joáv Blum izraeli származású
magyar állampolgár - kezébe került.
A szóban forgó hetvenhektáros ingatlan Sukoró külterületén, az
M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti részen, az evezőspályához
tartozó létesítményektől nyugatra helyezkedik el. A korábban állami
tulajdonban lévő üres területhez Joáv Blum úgy jutott hozzá, hogy
felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található -
öszszesen 183 hektáros - gyümölcsöseit. Információink szerint az
ingatlancserének nem volt feltétele, hogy a befektetők garanciát
vállaljanak a beruházás megvalósítására. Sukorón mindenesetre
nagyon várják a Királyok városát.
Molnár Gábor polgármester szerint a helyiek döntő többsége örömmel
fogadta a beruházás hírét, hiszen az jelentős bevételeket hozhat a
településnek, miközben az építkezéssel és a megnövekvő forgalommal
járó kellemetlenségekből - mivel a lakóházak több száz méterre
találhatók a szóban forgó területtől - kevés jutna a falunak. Az
elmúlt hetekben felerősödött a kétkedők, illetve a beruházást
ellenzők hangja is. Valamennyi sukorói lakos postaládájába jutott
például abból a szórólapból, amely aláírásgyűjtésre szólít fel a
"vigalmi negyed" megépítése ellen, amit egyébként az ellenzők
környezetvédelmi és közbiztonsági szempontból is aggályosnak
tartanak. Jelenleg azonban - mivel még a látványtervek sem
készültek el - nem tudni, hogy a nagyberuházás természetvédelmi
szempontból milyen kockázatokkal jár.
Egyelőre az sem tisztázott, hogy a hetven hektárnak mekkora
hányadát lehet majd beépíteni, illetve milyen magas épületek
helyezhetők el a területen. Balsay István, a Fejér Megyei
Önkormányzat alelnöke - miközben hangsúlyozta, hogy a részletes
tervek egyelőre előtte is ismeretlenek - kérdésünkre aggályosnak
minősítette a tó északi partjának esetleges nagyarányú beépítését.
Mint elmondta, az érvényben lévő területrendezési tervek szerint a
sukorói ingatlanon csak sport- és rekreációs célú, valamint
szabadidős tevékenységeket szolgáló fejlesztéseket lehetne
végrehajtani. Hozzátette: mivel az ingatlancserével magántulajdonba
kerültek a területen lévő utak, így egyelőre nem tudni, hogy miként
lehet majd megközelíteni a vízpartot. Molnár Gábor szerint nincs ok
az aggodalomra, hiszen az állam egy tíz méter széles vízparti sávot
megtartott saját tulajdonában, így az evezőspályát használók, a
túrázók, valamint a horgászok továbbra is akadálytalanul
megközelíthetik a tavat.
Varga Gábor, a székesfehérvári székhelyű Gaja Környezetvédelmi
Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, ellenőrzés alatt akarják
tartani a tervezett beruházást, ezért már most bejelentkeztek
ügyfélként az építési hatóságként eljáró gárdonyi polgármesteri
hivatalban, ezenkívül értesítették az ügyről az összes jelentős
országos zöldszervezetet. Varga közölte: csatlakoznak a Duna-Ipoly
Nemzeti Park kezdeményezéséhez, miszerint a beruházás megkezdése
előtt készüljön egy részletes környezeti hatástanulmány. Bár a
sukorói ingatlanegyüttes nem tartozik országos védelem alá, viszont
határos azokkal a területekkel, amelyeknek az irányába a tervek
szerint bővíteni fogják a velencei-tavi
Egy jól informált befektető "gyümölcsöző"
ingatlanüzlete
A korábban a magyar állam tulajdonában lévő, Sukoró külterületén
található, húsz helyrajzi számon szereplő, egybefüggő
hetvenhektáros terület az 1970-es években mederfeltöltéssel jött
létre, az ingatlan-nyilvántartás szerint gyep, legelő, töltés,
parti sáv és véderdő művelési ággal. A part menti, nagyjából három
kilométer hosszú és 200-250 méter széles, közművek nélküli terület
nagy része valójában egy dzsumbuj, amelynek csak a 10-15 méter
széles parti sávját tisztítják és tartják rendben. Az
ingatlanegyüttesre tavaly decemberben kezdődött meg Joáv Blum
izraeli származású magyar állampolgár (tavaly óta sukorói lakos)
tulajdonjogának a bejegyzése, amely egyébként február elejéig még
nem zárult le.
Az ingatlanszerzés körülményei nem mindennaposak. A hetvenhektáros
föld egy bonyolult csereügylet révén került magántulajdonba. Száraz
Gábortól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szóvivőjétől
megtudtuk, hogy a cserét 2008-ban Joáv Blum kezdeményezte, miután a
magyar állam jelezte számára, hogy igényt tart Blumnak az
Albertirsa és Pilis közigazgatási területén lévő, 3 helyrajzi
számon nyilvántartott, közel 183 hektáros földterületére.
A Pest megyei ingatlanokra a Nemzeti Infrastrukturális Zrt.-nek
volt szüksége. Mivel a jelenleg előkészítési fázisban lévő M4-es
autópálya (első lépésben új négyes főút) nyomvonala keresztbe
szelte Blum földjeit, ezért kezdeményezték az ingatlanok állami
tulajdonba való megszerzését. Ez történhetett volna vásárlással
vagy kisajátítással is, de ilyen esetekben jogszerű megoldás az
ingatlancsere is. Száraz Gábor kiemelte: az MNV Zrt.-nek nem volt
szándéka a sukorói ingatlanok értékesítése, viszont Joáv Blum Pest
megyei ingatlanainak ellenértékeként kifejezetten ezt a területet
kérte cserébe.
Az MNV Zrt. 2008 májusában kezdte előkészíteni a tranzakciót. A
Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. június 25-én kapott
tájékoztatást a földcserével kapcsolatban, és egy hónappal később,
2008. július 30-án hagyta jóvá a csereszerződést.
A kontraktus több feltételt is tartalmazott: így például azt, hogy
Joáv Blumnak ki kell fizetnie a 800 millió forintra becsült Pest
megyei ingatlanok és az 1,1 milliárd forintra taksált sukorói
terület közötti 300 millió forintos árkülönbözetet. Száraz Gábor
kérdésünkre elmondta, kis értékű ingatlanok esetében 15 százalékot
meghaladó értékkülönbözet fölött nem lehet végrehajtani a
területcserét, pályázatot kell kiírni az ingatlan értékesítésére,
ám a különösen nagy értékű ingatlanok cseréje közvetlenül az MNV
Zrt. vezetésének, illetve a vagyongazdálkodási tanácsnak a
hatáskörébe tartozik. Magyarul: a sukorói esetben a különösen nagy
érték miatt a 15 százalékosnál nagyobb értékkülönbözet ellenére is
megspórolható volt az ingatlan pályázati úton történő
értékesítése.
Mindez csupán azért aggályos, mert felveti azt a lehetőséget, hogy
az egész csereügylet tényleges célja eleve a sukorói terület
magánkézbe juttatása volt. Joáv Blum ugyanis csak 2007-ben
vásárolta meg az albertirsai és a pilisi földeket, nagy
valószínűséggel annak a tudatában, hogy a szóban forgó ingatlanokra
az útépítés miatt hamarosan az állam teszi majd rá a kezét. Mivel
Joáv Blumnak és a mögötte álló befektetőknek határozott koncepciója
van a tóparti ingatlankomplex idegenfogalmi fejlesztésére, így
joggal feltételezhető, hogy a beruházást eleve erre a helyszínre
álmodták meg.
Száraz Gábor szerint viszont téves ez a feltételezés, mivel Joáv
Blum először valóban Albertirsán tervezte a beruházás
megvalósítását, és csak azok után érdeklődött a sukorói terület
iránt, amikor kiderült, hogy az útépítés miatt a Pest megyei
birtokon nincs lehetőség a program megvalósítására.
Kaszinó épülhet a tópartra
Nem kellett sokat várnia a reménybeli Királyok városa befektetőinek
a kaszinólehetőségre. A Pénzügyminisztérium ugyanis tegnap
koncessziós pályázatot hirdetett a Közép-Dunántúl régióban
létesítendő, első kategóriába sorolható játékkaszinó létesítésére
és üzemeltetésére. A nyertesnek évi legkevesebb 900 millió forintot
kell fizetnie az államnak. A szerződést húsz évre kötnék.
Forrás: Nol.hu
Üzlet.lap.hu
BlackJack.lap.hu
Joker.lap.hu
© Civertan Stúdió Budapest
- Írta: CivertanS
- Hozzászólások: 0 Hozzászólás RSS
