2007-08-28 12:28:16
Szabolcs vára
Szabolcs ispánsági vára és a templom
A magyar történelemben oly fontos szerepet játszó tokaji révtől
északkeleti irányban, a Tisza bal partjának védelmét kihasználva
emeltette a Kárpát-medencében új hazát találó magyar törzsek egyike
a szabolcsi földvárat. A régészek megállapításai szerint egykori
építői a vaskos fatörzseket rácsos szerkezetű oszlopokba ácsolták,
majd a térközeit agyagos földdel töltötték meg, külső oldalát
tapaszttották, így védekeztek felgyújtása ellen. Elsősorban védelmi
szerepe lehetett az új erődítménynek, ahová háború idején
behúzódhattak a környék lakosai.
A 337 x 225 x 387 méteres szabálytalan háromszög alakú fa-föld
várfalak mintegy 15 – 20 méter magasak lehettek, de az
évszázadok alatt elkorhadt rögzítő gerendák miatt már a földtöltés
megcsúszott, egy földgát alakját formázza, pedig eredetileg külső
fala függőleges volt. Szabolcsot a XI. század elején István király
a központosított államának legfontosabb hatalmi egységének, a
vármegyék egyik központjául jelölte ki. Politikai szerepét mutatja,
hogy itt tartotta meg nagyszámú egyházi és világi előkelő
jelenlétében 1092-ben Árpád-házi I. László király azt a zsinatot,
ahol megvitatták és elfogadták II. Orbán római pápa téziseit, majd
ezt negyvenkét decretumba foglalva törvénybe iktatták.
A kevés számú korabeli források szerint, amit megerősítenek a
régészeti adatok a szabolcsi várat többször is támadások érték az
ország keleti részein zsákmányszerző hadjáratokban dúló úz és
besenyő törzsek részéről. A vár és a környező vármegye ura a
királyi ispán volt, aki az uralkodó parancsára összegyűjtötte, és
hadba vezette a szabad emberekből álló fegyveres várjobbágyokat,
míg a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó alávetett
várnépek a kiszolgálásukat látták el, de még a korai időszakban
létezett a rabszolgatartás intézménye is.
A XIII. század első harmadára már annyi várföldet adományoztak el a
királyok, hogy a királyi ispán politikai és gazdasági hatalma
erősen lecsökkent. 1241-ben a közeli muhi mezőn véres vereséget
szenvedett IV. Béla király hada, a győztes mongol lovasseregek
megostromolták és elfoglalták a szabolcsi várat is, amit
felgyújtottak.
Többé nem építették újjá, mert a horvát tengerpartról hazatérő
uralkodó utasítására inkább a magánföldesúri kővárak építését
szorgalmazták, amik a XIV. század elejére átvették a kialakult
nemesi vármegye irányítását is. A sorsára hagyott földfalakat az
évszázados időjárás és esőzések alakították a napjainkban látható
formájukra, de a monumentális erődítmény még ezer esztendő után is
hirdeti őseink akaratát, hogy egy erős, a történelmi viharokkal
dacoló Magyarországot hozzanak létre.
- Írta: startlap
- Hozzászólások: 1 Hozzászólás RSS
